| Érdekességek |
|
.::Kávéscsésze::. |
|
.::Ami a lélkenek kell::. |
|
.::Harmonia::. |
|
.::NLC::. |
Kapcsolattartás |
|
.::VIP::. |
.::Forróság::. |
| Közösségi oldalak |
|
.::IWIW::. |
|
.::FaceBook::. |
Kereső |
|
.::Google::. |
Barátaim oldalai |
|
.::Éjbenjáró weboldala::. |
|
.::Lili weboldala::.
|
|
|
| Akiket én olvasok |
|
.::Nasty::. |
|
.::Amidala legújabbja::. |
|
.::Vörösbegy ::. |
| Kell egy kis áramszünet...Nekik is |
|
.::Amidala::. |
| régmúlt |
|
2010. április 2010. február 2010. január 2008. március 2007. december 2007. november 2007. október 2007. szeptember 2007. augusztus 2007. július 2007. június 2007. május 2007. április 2007. március 2007. február 2007. január 2006. december 2006. november 2006. október 2006. szeptember 2006. augusztus 2006. július 2006. június 2006. május 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július |
|
|
rólam
|
|
Áltagon felüli jó nő, aki kedves aranyos és megértő. Persze a világ olykor kegyetlen vele, és ezért még az áltagon felüli jó nő is lehet az, mármint kegyetlen:)
|
|
Nő vagyok: friss és üde. Lehet csodálni
|
|
Üzenőfal
|
Én és én meg az Irén vagyis Cabane:)
![]() |
||
| Szeretném kiirni magamból mindent ami fáj, vagy ami jó hogy, ez által érezzem, hogy megkönnyebbülök és nem cipelek annyi terhet... | ||
|
2010. április 24., szombat
Nehézségek Néha azon gondokodom milyen nehéz változások mentek és mennek végbe az életemben és vajon mennyire vagyok készen arra, hogy ezekkel szembekerüljek vagy megküzdjek a rám váró nehézségekkel. Vajon tényleg igaz az, hogy nem kapunka nagyobb kereszteket mint amit el tudunk viselni? Vagy inkább teher alatt nő a pálma? Minden esetre minden ember szeretne abban hinni, hogy érteme és célja van az életének, hogy minden nap valami hasznosat alkotott, hogy az a nap sem volt hiába való. Most úgy érzem, hogy nagyon igyekeznem kell mert elfecsérlem az időmet és ezek helyett nem kapok már másikat. Bárcsak tudnám mit kell tennem ....
cabane írta 18:44-kor | 2010. április 17., szombat
Vöros cipelő Ma megvettem az első bordó magas sarkú cipőmet. Ami azért furcsa a számomra, mert színes a cipő és mert 9 cm magas sarka van. Első körben megijedtem a saját választásomtól és attól is félek, hog csak a szerkénynek várásoltam. Ezért rögtön el is vittem egy próbakörre. Nem mondom azt, hogy most már kevésbé félek tőle és néha nem gondolok arra, hogy nem fogok tudni benne menni, de azt hiszem egy csak gyakorlá kérdése:), Kell hogy az ember változtasson és felfedezzen új dolgokat, mert azt mondják félig él az aki félelemben él :). cabane írta 18:31-kor | 2010. április 16., péntek Az ember mindig bízik abban, hogy a változás előbb utóbb pozitív lesz. Vajon ebben mennyire lehet megbízni, vagy egyszerűen érdemesebb csak az árral úszni. Döntéseim hány százaléka az, amit ténylegesen szabad akarattal teszek meg? Hosszú volt ez a hét… Elfogytak a gondolatok. cabane írta 20:41-kor | 2010. április 13., kedd Mindig azt hittem, hogy idősebb leszek akkor bölcsebb is. Persze ez nem így van, mert még gondolom azt, hogy néha olyan lenne kevésbé felelőségtudtosanak lenni, csak egyszerűen nem foglalkozni a dolgokkal. Persze ezt nem tehettem meg. Pedig gondolom sokan vannak úgy, hogy egyszerűen felállnának a munkahelyükön és otthagynák. Aztán nagyon kis százalék az aki ezt meg is tudja tenni, vagy valaha meg is tette már. Én azért jobban félek attól, hogy mi lenne az után és persze hogyan fizetném tovább a számlákat. Hogyan tudja az ember megtalálni az egyensúlyt ? cabane írta 19:55-kor | 2010. április 11., vasárnap Megnéztem az oldalam és rájöttem, hogy egy pár dolog már nem is aktuális rajta. Látszik, hogy ezzel sem volt időm foglalkozni. Ezért most ha már így alakult végeztem rajta egy kis felújítást. Kb az volt a cél, hogyha szeretném ez lehetne a kezdőlapom is :). Ez csak nekem fontos, úgyhogy megint úgy vagyok ezzel akinek nem tetszk ne nézze :). Ha már rájövök mi fontos nekem majd még csinosítok rajta :)
Szóval egyenlőre ennyi :) cabane írta 11:23-kor | 2010. április 10., szombat Sosem gondoltam volna, hogy lesz annyi időm, hogy újrakezdjem a naplóírás. Bár még mindig fenntartom azt a gondolatomat, hogy jó dolog az, ha az ember kiírja magából a dolgokat és tisztában jön is vele egyúttal hogyan is áll. Bízom abban, hogy sokkal türelmesebb lettem az elmúlt években, hogy van feljődés az életmeben. Olyan ez számomra mint egy csigalépcső. Szeretném hinni azt, hogyha visszanézem az életemben akkor volt értelme annak amit tettem vagy épp annak amit kihagytam. Nem bíztos, hogy mások is így állnak ehhez a kérdéshez, talán sokakat nem is érdekel vagy leragadnak a pillantatnál. De nem vagyunk egyformák :)
cabane írta 19:16-kor | 2010. február 19., péntek Miért? Miért van az, hogy az ember visszatekintve néha csodálkozik azon amiket csinál vagy amiket tett. Sokszor azon is ahogyan élt. Visszanézve elsem hiszem, hogy az első bejegyzésem 2005-ben született. Nem is emlékszem az akkori önmagamra. Biztos van még belőlem abból az emberből is, de ha nézem akkor nagyon sok más már megváltozott. Hátrafelé tekint az aki folyton a múltat nézi és aki folyton a jövőbe tekint az elmúlasztja a jelent. Jó lenne tudni mi is a jelen. A perc, a nap vagy az év amiben élek. Szinte teljesen kicserélődtek az ismerőseim, azok akikkel napi szinten találkozom, vagy azokkal akikkel egyáltalán hajlandó vagyok beszélni. Azt mondják ez is egyfajta szűrő, hogy akikkel nem tartod a kapcsolatot akkor azok egy idő után megszünnek létezni. Akkor mire fel ez a sok ismerős kereső odal? Miért igazolunk vissza, vagy jelőlünk meg embereket ismerősnek akiket nem is ismerünk? Vajon ennyire szeretjük a kapcsolatokat? Függőség? Hisszük azt, hogy élünk, ha sokat tudnak rólunk? Mennyiség barátság lett mostanában szemben a minőségível Minden esetre sokszor azt hiszem talán bennem van a hiba..
cabane írta 16:44-kor | 2010. január 8., péntek Mindig azon gondokozik az ember mikor kezdődik vagy végződik valami. Mi az amit lezár vagy miaz amit tovább visz az új esztendőre. Szeretném azt hinni, hogy van értelme annak amit csinálok, nem is mások miatt inkább magam miatt, hogyha visszanézek ne mondhassam azt, hogy ez ez elvesztegetett idő volt. Bár hiszem azt is, hogy amit elhagyok annak is van értelme, mert minden amit nem ápolnak arra van itélve, hogy elpusztuljon és ha tényeleg így van akkor legyen így. Nem igérem azt sem, hogy az új évben új fogadalmakat teszek vagy bármiben is komolyabban kezelném a dolgokat. Inkább csak annyit, hogy igyekszem úgy élni, hogy ezzel magamnak és másoknak a legjobbat tegyem :)
cabane írta 15:38-kor | 2008. március 29., szombat Réges régen
Tudom, hogy valamikor tavaly jártam erre utoljára. Nincs is igazán mentségem rá. Inkább csak az, hogy mostanában másfelé volt dolgom. Ha netközelbe jutottam, akkor is valahogy akadt más ahol barangolhatok. Szóval mostanában már elmaradt az írás és ennyi. Nincs mentségem. Persze nem panaszkodom az életem zajlik így is. Bizom abban, hogy hamarosan megint megjön a jó idő és akkor végre lekerülhet a téli kabár, már nagyon unom. Elkezdtem szervezni a nyaralásunkat is. Már megvan hogy hová szeretnénk menni és mikor. Lassan a foglalást is meg fogom ejteni. Tervezem, hogy kutyulit vissza visszük az iskolába csak ehhez is kell a jó idő. Még nem tudom pontosan mit is fogunk csinálni vele, de látom rajta, hogy unatkozik. Ha pedig unatkozik minden féle huncutságon töri a fejét ami hosszú távon nem szül jót. Szóval ideje, hogy valami "munkát" adjunk neki. Magánéletemben semmi gyökeres változás nem állt be. Inkább csak az, hogy mostanában megnézem, hogy a maradék szabad időmet mivel és kivel töltöm el. Tegnap voltam színházban. Tizedes meg a többiek. Más volt ez mint a film. Legalább is sokan ezt modták. Én sajnos sosem bírtam végig nézni a filmet. Viszont a darab nagyon jó volt. Kellemesen csalódtam. Egyenlőre ennyi. Üdv C. cabane írta 10:58-kor | 2007. december 11., kedd Utolsó hét
Most csak röviden írok, mivel mostanában nem történek velem olyan horderejű dolgok melyek ide kívánkoznának. Tudom, hogy főleg magam miatt szerettem anno ide írni, de mostanában sokkal nyugodtam és kiegyensúlyozottabb vagyok. Így már nem szükséges kiírnom magamból mindazt ami fáj ... Nagyon jó érzéssel tölt el a tudat, hogy már csak a héten dolgozom és utána beköszönt a nagy szabadság. Egészen a 2 ünnep közötti időid nem is kell mennem. Persze addig sem panaszkodom, van mit csinálnom. Beköszöntött az év végi hajtás és az ehhez tartozó kapkodás. Gyorsan, gyorsan minél többet feldolgozni. Az igazat megvallva a saját tempómban haladok és úgy vagyok ezzel is, hogy inkább lassabban és pontosan minthogy elkapjon a gyorsasági láz és hibázzak. Szóval nem unatkozom. Otthon most minden rendben van. Csinosítgatjuk a lakásunkat, néha úgy érzem, hogy szép lassan haladunk. Mármint ami a felújítást jelenti és ez jó érzéssel tölt el. Mostanában csak hétvégén jut időm erre, hétközben örülők ha a legszükségesebbeket elvégzem. Nem tudom mi van velem, de este 8,9 felé már rám tör az álmosság és legszívesebben aludnék. Biztos csak a tél teszi, remélem hamar elmúlik. Nagyjából túl is vagyok már a nagy karácsonyi bevásárlási lázon, ami jó mert olyan sokan vannak mindenhol, hogy egyszerűen megrémít a tömeg. Tudom persze, hogy mindenki más is így van ezzel, de akkor is... Még gondolkodom azon, hogy tegyek e újévi fogadalmat. Fejben már tudom min szeretnék változatni, csak kérdés az, hogy képes is leszek e rá. Most úgy érzem többet kell tennem magamért, az egészségemért, az érdekeimért mert ha nem akkor eltaposnak. Utána pedig már felesleges lesz bánkódnom, hogy én nem ezt akartam. Már csak azt kell kitalálnom, hogyan tegyem. Illetve azért hagyom ezt a jövő évre, mert a december épp nem alkalmas az ilyen típusú változtatásokra. Ma van utoljára angol is. Már nem "tanulunk", csak egy baráti összejövetel lesz. Örülők neki, kell az ilyen is. Oda is megvettem már az apróságokat, amellyel megajándékozzuk majd egymást. Remélem jók lettek. Visszagondolva jó dolgokat vettem, még ha bosszankodom is, hogy milyen tömegnyomasztás árán :). Nu nem is lett ez olyan röviden :) Üdv C.
cabane írta 16:16-kor | 2007. december 4., kedd 12. hónap Megint régen nem jelentkeztem, de ahogy mondani szokás nem történt velem semmi. Olykor örülők is ennek, mert akkor ez azt is jelenti, hogy semmi rossz sem történt. Persze nem tagadom, hogy történek velem apró jó dogok is. Pl. annak ellenére, hogy már nem olyan szigorú a diétám még mindig sikerül tartanom a súlyomat. Attól féltem, hogy mint az örült majd jól vissza hízom az 1 év előtti alakomra. Nem mondom hogy, az rossz volt vagy kövér. Inkább csak nem éreztem magam olyan fittnek. Persze most nem panaszkodom akkor volt egy öreg kutyánk, most meg itt van a kis gyagyás, aki mellett nem lehet unatkozni. Sőt olykor pihenni sem mert „mozgásban kell maradni” J. Szóval mozgásból is több jutott már nekem, illetve tudatosabban megnézem, hogy mit eszek meg J. Igazat kell adnom azoknak akik azt mondják, hogyha a fejedben rendben vannak a dolgok akkor rendeződnek más területen is. Visszagondolva az elmúlt 1 -1,5 évre, sokkal jobb a közérzetem. Jobban érzem magam a bőrömben is, bár még nem gyógyultam meg teljesen azért igazán hálás vagyok, hogy van kitartásom, és nem adom fel a reményt. Illetve, hogy akadnak olyan emberek az életemben, akik tartják bennem a reményt. Így lassacskán én is elhiszem, hogy nem szabad feladni. Remélem ezt az optimizmusomat sem veszítem el és segít majd a jövőben is, hogy rendezni tudjam még a problémás dolgaimat. Ma a melóban felállították a karácsony fát. Még egyáltalán nincs ilyen hangulatom, de még van 3 hetem, hogy lélekben is ráhangolódjam. Tudom, hogy idén nem lesz „gazdag” karácsonyunk a szó materiális értelmében, de azt hiszem sokkal fontosabb az, hogy szeretetben gazdag legyen és ahogy „idősödöm” egyre jobban erre igyekszem helyezni a hangsúlyt. Remélem addig még találkozunk. Addig is üdvicsek C. cabane írta 16:15-kor | 2007. november 20., kedd
Betegség hegyek
Tudom, hogy már régóta nem írtam de hát mostanában eléggé trehány vagyok ezen a téren. Megint legyűrt egy betegség. Ez egy kis nádha..(köhögés, orrfújás). Szóval nem mondhatnám, hogy teljesen jól vagyok. Persze azért dolgozni járok, mert azért nem vagyok annyira beteg, hogy a doki kiírjon. Semmi láz meg ilyenek. Most a meló is nyugis, ezért elvagyok. Nem mondom, hogy nincs munka … de olyan amit még így is meg tudok oldani. Azt hiszem lett egy kicsivel több szabadidőm, most hogy a kutyival levizsgáztam. Nagyon büszke vagyok rá. A maximálisan elérhető ponthoz képest 1-et veszítettünk. Mondván, hogy nem tapad rendesen a kutya. Nu de ez kb. olyan, hogy nem itt megyek, hanem 2 cm-el odébb. Minden esetre lenyűgöztünk mindenkit és sorra nyomtuk le a fajtisztákat. Szóval nagyon büszke voltam rá. Szerintem nem jött rá Ő, hogy ez vizsga volt mert még a mai napig nézi a táskát amivel jártunk isibe, hogy mikor indulunk már. Most téli szünetet vettünk ki. Ami nézve a mostani időjárást nagyon jó ötlet volt. Majd tavasszal bele fogunk megint valami újba, addig remélem én is kipihenem magam. Ilyen időben legjobb otthon maradni és kicsit pihenni. Addig is akad mit csinálni. Járok szorgalmasan angolra hetente 1x. Néha azért érzem, hogy munka után nem fog úgy az agyam és elbambulok, de azért mint szép szorgalmas diák a házimat mindig megcsinálom. Már kezdődik a karácsonyra készülődés, nekem még egyáltalán nincs ilyen hangulatom. Bár szép lassan feltérképeztem ki, mit szeretne. Azért remélem bensőséges karácsonyunk lesz, nem anyagias J. Nu egyenlőre most ennyi. Üdvicsek C. cabane írta 16:41-kor | 2007. október 27., szombat Időhiány? Tényleg igaz, hogy már több mint egy hónapja nem írtam a blogomba. Mivel mostanában nehezen jutok internet közelbe ez volt a fő oka az elmaradásomnak. Illetve, hogy valahogy nem is hiányzott. Szeptemberben már nem is emlékszem mint csináltam, de tudom hogy október első két hetében azért nem is jöttem a könyvtárba, mert nem igazán láttam. Eddig is voltam gondjaim a szememmel, folyton fájt és bepirosodót. Akkor viszont már olyan szinten, hogy csak erős fájdalmak hatására tudtam kinyitni a szemem. Szóval irány a szemészet és a diagnózis: szivárványhártya gyulladás.
A szivárványhártya gyulladás az iris (szemünk színe) gyulladásának neve. A szem burkokból áll, az érhártya a középső burok, mely dúsan erezett és a táplálék szállítás a legfőbb feladata. Szóval mivel már voltak fogalmaim a betegségről. Ezért nem ijedtem meg csak bíztam abban, hogy az én esetemben ez gyengébb lefolyású lesz, és akkor megúszom. Végül is 2 hét táppénz lett belőle. Persze mivel nem sok semmit láttam a pupillatágító miatt, érdemben nem tudtam olvasni, így maradt a tv és az alvás J. Aztán 1 hetet dolgoztam. Most a héten pedig szabadságon voltam. Végre befejeztem a kikölcsönzött könyveket, voltam fodrásznál is. Szóval végre kicsit éltem J. Novemberben vizsgázik a kutyánk alapfokú engedelmességből. Szóval addig még gyakorolnom kell vele. Elég ügyesek vagyunk már (szerintem), de megfogadtam, hogy emiatt nem fogok izgulni. Sajnálatos módon, ha én ingerült vagyok a kutya is átveszi tőlem és akkor mindketten hibázunk. Szóval jó lenne, ha sikerülne de ha mégsem akkor is ugyanúgy fogjuk szeretni. Most egyenlőre ennyi J Üdv C.
cabane írta 10:13-kor | 2007. szeptember 11., kedd Romantika
Ígyekszem kordában tartani a TV nézési szokásaimat is. Itt is koncentrálva, hogy csak érdekes műsrokat nézek meg. Persze ez lehet krimi is úgynevezett "hullás film".... de most már nem ülők csak úgy előtte, hogy kapcsolagassam hátha találok valamit.
Nagyon büszke vagyok most magamra. :) Maradék szabad időmben a kutyánkat oktatom. Elég okos, olykor már annyira is, hogy tudja hogyan kell kibújni a munka alól úgy hogy, ne szídjuk meg érte. :). Novemberben vizsgázunk. :)
Szóval jól vagyok :).
cabane írta 16:15-kor | 2007. augusztus 16., csütörtök Még pár nap
Kezdem megszokni az új munkát. Vagyis pontosabban egy újabb résszel kibővülőt. Eleinte nagyon tartottam tőle, de most ha nem is lett a szívem csücske elvagyok vele. Igyekszem a lehető legjobbat és legtöbbet kihozni magamból. Lassan úgy látom felsőbb szintekre is eljut a hírem, szerencsére mondhatni úgy, hogy pozitív értelemben. Azt persze nem várom, hogy megveregessék a vállam vagy megdicsérjenek csak azt, hogyha valamit jól csinálok akkor hagyjanak nyugodtan dolgozni. Viszont már csak a héten kell. Aztán nálam is beköszönt a vakáció. Persze ez csak kb. 2 hét és nem megyek sehová sem nyaralni. Egyszerűen már annak is örülök, hogy nem kell majd korán kelnem, és kicsit csinálhatok valami más is. Valószínűleg kirándulgatok is egy keveset, remélem nem most lesz 40 fok, hogy ne lehessen megmaradni J. Szorgalmasan tanítgatom a kutyát, hogy fogadjon szót. Persze azért még mindig feszegeti a határait, de igyekszem következetesen szigorú lenni, hogy tudja ki a főnök J.
Azért kicsit fáradt vagyok most …. cabane írta 16:03-kor | |
||